Will My Heart Break Again?

Cím: Will My Heart Break Again?
Kategória: Hetero
Műfaj: Romantikus
Szereplők: saját szereplő 

„I can’t tell the stars from the downtown lights

If I said I was truly over you

My heart would say amen

But I’d give in to the cold caress of 2 a.m.

If I admit I can’t get used to this

Will my heart break again?

As I fall into the waiting arms of 2 a.m.”

Alexz Johnson: 2 a.m.

"Nem mindig tudjuk, hogy mi a jó nekünk."

- Sherrily Kenyon: Éjféli vad

   Dolgoznom kellene, de nem tudok. Az asztalon előttem heverő aktákra nézek, de nem látok mást, csakis Téged. Azt hiszem, teljesen elment az eszem.


   Emlékszem, mikor először találkoztunk. Csak két idegen voltunk, akik egymás mellé keveredtek a parkban futás közben. Nem szóltál hozzám, csak felvetted a tempómat, mikor mellém értél.
   Először nem is foglalkoztam veled. Egy nyomulós baromnak tartottalak, a legyet is röptében típusnak, s ezért még csak Rád sem néztem egészen addig, míg a park bejáratához érve, meg nem álltam. Te viszont tovább futottál.
   Csalódott voltam. Csalódtam a világban, Benned, de leginkább magamban, amiért megint naiv voltam. Buta voltam, mikor azt hittem, vonzónak talál egy olyan dögös pasi, mint Te. Istenem, majdnem elbőgtem magam. Bámultam utánad bambán, szaporán lihegve, és csak arra tudtam gondolni, hogy milyen jó segged van.
   Másnapra eredetileg nem terveztem futást, de tudtam, esélyt kell adnom magamnak, addig nem leszek nyugodt. Próbáltam magam fegyelmezni, de minden egyes pillanatban Téged kerestelek. De nem jöttél el.
   Napok teltek el úgy, hogy Te nem jöttél. Én pedig feladtam a reményt.
   Egyik nap későn végeztem az irodában, már kezdett sötétedni, a lelkiállapotom viszont egy kiadós futásért ordított, úgyhogy futni mentem.
   Azonnal kiszúrtalak. Épp akkor végeztél a bemelegítéssel, már épp indulni akartál, de valamiért hátra néztél. Egyenesen rám. Egy kis részem belül ezt valamiféle jelnek tekintette. És talán valóban az is volt.
   Rám mosolyogtál azokkal a csókolni való ajkaiddal, és intettél, hogy menjek közelebb. Fel sem tűnt, hogy egy helyben ácsorgok, bárgyú vigyorral az arcomon.
   - Várjalak meg? – kérdezted azonnal, az én gyomrom meg bukfencezett egyet. Sosem hallottam még ilyen hihetetlenül szexi hangot. A tarkómon a pihék is égnek meredtek.
   - Már bemelegítettem – ráztam meg a fejem. Reméltem, hogy ettől kitisztulnak a gondolataim, de csak rosszabb lett. Észre vettem a tetoválást a kezeden. Végem volt.
   Nem beszélgettünk, csak futottunk egymás mellett némán. De ez így volt jó. Néha összekoccant a könyökünk, Te ilyenkor rám mosolyogtál, vagy megbökted az oldalam. És én már ennyitől is teljesen elaléltam.
   Sötét volt, mire visszaértünk a kiinduló ponthoz, ennek ellenére tökéletes látványt nyújtottál. Főleg, mikor felhúztad a pólód alját, hogy azzal töröld meg izzadt arcodat.
   Életemben nem láttam még olyan mesterien formált hasizmokat, mint a Tieid. És az a tetoválás a köldököd alatt… Azt gondoltam, szívesen körbenyalnám párszor azt a csillagot.
   - Szeretnél? – kérdezted kíváncsian, s ezzel kirángatva engem az ábrándozásból, hogy azután összezavarodva bámuljak Rád. Nem tudtam, mit válaszoljak egy ilyen kérdésre. Igent, és alázzam meg magam, vagy nemet, s ezzel a Te önbecsülésedet tiporjam meg? – Tetkót – fűzted még hozzá. Azt hiszem, láttad az arcomon, hogy én nem pont arra gondoltam, amire Te. De ezen nincs is mit csodálkozni, elvégre már az első pillanattól kezdve az volt minden gondolatom, hogy berángatlak a susnyásba és megerőszakollak.
   - Alina vagyok – nyújtottam feléd a kezem. Valahogy nem tűnt helyesnek, hogy még a nevedet sem tudom, de én már a nyálamat csorgatva mustrálom a testedet, miközben arra gondolok, vajon milyen lehet az íze a bőrödnek, és Te is annyira élveznéd-e, ha a nyelvemmel rajzolnám végig minden egyes betűjét az oldaladon futó tetoválásnak.
   - Bill – fogtad meg a kezem pillanatnyi habozás után. Zavart láttam az arcodon.
   - Nos, Bill, köszönöm a lehetőséget, hogy veled futhattam. Egy élmény volt – mosolyogtam Rád magabiztosan, s mikor elengedted a kezem, ujjaimat végighúztam a tenyereden. Valamit mondani akartál, láttam rajtad, de nem hagytam. Hátat fordítottam Neked. Bevallom, megrémültem az érzéstől, hogy ennyire intenzíven vágyom Rád. A menekülést választottam. Tudtam, hogy butaság, amit teszek, de akkor, abban a percben hittem, hogy nincs esélyem nálad, és csak a jólneveltséged diktálta a mozdulataidat, szavaidat, én pedig ismételten valami többet, titkos tartalmat képzeltem mindezek mögé. Valamit, ami nem igaz. Lehullt a szemeim elől a lepel, már tisztán láttam. Nem illettem Hozzád.


   Dolgoznom kellene, de nem tudok. Még mindig magam előtt látom az arcod, ahogy mondani akarsz valamit. Több mint egy hónap telt el úgy, hogy minden nap arra gondolok, Mi lett volna, ha…


(Photo: http://s-a-di-s-t.tumblr.com/post/61774406070)


\m/(-.-)\m/